2016. július 28., csütörtök

2. évad 11. rész

*1 óra múlva*
-Ne várjátok tőlem, hogy térden csúszva könyörgök, hogy gyertek velem. Hegyi-beszédeket se várjatok, mert nem keverek bele senkit sem, aki nem akar. Annyit kérdezek, hogy ki tart velem, a gyilkosság felderítése során?
-Nem értek egyet vele, de szükséged lesz egy szakértőre. -mondta Jack.
-Én is ellenzem, de ha Jack segít neked… segítek én is. -egyezett bele Mia is.
-A lányom vagy, ezért sem engedem meg! -jelentette ki Dodó.
-Én épp ezért vagyok benne. -mosolyodott el egy kicsit Mel.
-Végülis talán Leila halálát feledteti, ha annak a macskának igazságot szolgáltatunk. Benne vagyok.
-Akkor én is! -mondta Vadóc.
-Jenny? –Kérdezte Mirabella.
-Jót tehet, ha veletek vagyok. Hiányzott a csapat. -Mosolyogva bólintott.
-Mivel mindenki benne van, én sem maradhatok ki… -mondta egészen halkan Danny.
-Nem, Danny, te sem mehetsz. Majd mi távol maradunk. -jelentette ki Dodó.
-Jóó. -örült egy kicsit a kis Danny.
-Kíra, neked még annyi kötelességed sincs, hiszen nem tartozol a csapathoz. De ha szeretnél, hát akkor…
-Igen, szeretnék! Szeretnék a csapat teljes jogú tagja lenni. És megígérem, hogy megvédelek titeket attól, aki meg akar ölni titeket! És ebben is benne vagyok! -Határozta el Kíra.
Lassan mindenki elkészült és elindultak Jenny kisbuszával. Amikor az Arany rét utca melletti térre értek, ott leparkoltak majd elindultak az utca felé. Itt az összes ház fényűző volt, több emeletes, barokkos mintákkal. A legtöbb ablakban drága porcelánok és virágok voltak, a függöny félre volt húzva, hogy dicsekedhessenek az ott lakok azzal, hogy milyen drága bútoraik vannak.
De egy más volt: sötét csipkés függönye be volt húzva, a házon macska alakú vízköpők voltak.
Becsöngettek. Nemsokára egy vörös-cirmos macska nyitott ajtót. Huncut tekintetén szomorúság ült.
-Jó napot! -köszönt -Miben segíthetek?
-Jó napot! -Hadart el egy köszönést Jack majd bele is vágott a lényegbe: felmutatta a rendőri jelvényt.
-Ők itt a társaim, és egy régen történt gyilkosság után nyomozunk. Beengedne minket?

-Ha szabad kérdeznem, milyen gyilkosságra gondol? Gyanúsított vagyok? -állt még mindig az ajtóban a nő.
-Kérem... -mondta Jack.
A nő félreállt, hogy bemehessenek.
-Elnézést az udvariatlanságomért, Natália vagyok.
Bevonultak majd helyet foglaltak.
-Kérnek valamit, teát, vagy kávét?
-Köszönjük, de nem. -Mondta Mirabella. Natália mintha csak most vette volna észre a lányt, látszólag eléggé furcsállta, hogy egy szinte kölyök van a csoportban.
-Te, hogy kerültél a nyomozó csapatba, ilyen fiatalon? -kérdezte Natália.
Mirabella erre nem nagyon tudott megszólalni. Végül Jack válaszolt helyette:
-Különösen jó képességei vannak a gyilkosságok felderítéséhez.
-Igen! -helyeselt Mirabella.
-Mi vagy te, te lány?! Valóban érzem rajtad a természetfelettit.
Mirabella ismét nehezen tudott válaszolni.
-Ne-nem tudom…
-Az államban van egy természetfelettivel foglalkozó ember, menjenek el hozzá, ő majd megmondja, mi is vagy te, és hogyan kezeld az erődet. -Natália felállt, és egy papírra ráfirkantotta a címet, és odaadta Mirabellának.
-Szerintem már térjünk a tárgyra. -szólt Mia
-Egy kastélyépületben éltek ezelőtt? -kérdezte Jack.
-Igen, ott éltünk a férjemmel, és a családommal.
-Egy bejelentés érkezett, hogy gyerekek hullákat találtak az épületen kívül, és belül. Arra a következtetésre jutottunk, hogy az egyik halott tán a férje lehet, vagy egy rokona. Ez lehetséges?
-Sajnos igen, a fiamat meggyilkolta valaki, brutális módon. Azóta sem derült ki, hogy ki tette a gyilkosságot, de még furcsább, hogy utána természetfeletti jelenségek jelentkeztek a házon belül.
-Ezt hogy érti? -kérdezte Mia.
-Éjjeli zajok, léptek hangja, sikítozások, furcsa sötét felhők gyülekeztek a házunk teteje fölött. Sokak szerint Frederick, a fiam műve volt. Ezek tetejébe még furcsa gyilkosságok is történtek. Frank, az öccse, F az apja, és Felix az unokatestvére is meghalt.
-Szabad kérdeznem, hogy miként haltak meg?
-Felixet megégették, és lefejezték, Frank kezét megcsonkították, és felkötötték egy fára. F szívrohamban halt meg, kicsivel a történtek után. A ház összes lakója elköltözött ezután, mert féltek, hogy Frederick megöli őket is.
-Kik éltek még a házban, tudja esetleg a jelenlegi címüket?
-Denát látogassák meg, felírom egy lapra a címét.
-Köszönjük!-vette el a cetlit Jack és azzal távoztak is.
Mirabella nagy levegőt vett, ahogy kikerült az idős hölgy szuggerált tekintetéből.                                                    -Olyan határozott vagy nyomozóként. -mondta Mia miközben Jacket figyelte. -Kéne venni neked egy napszemcsit.
Lina még mielőtt kiment volna, végig vizslatta a lakást. Elég nagy ház volt, mint ahogy a nappali is. A polcokon rengeteg értékes porcelán készlet sorakozott. Egy üvegszekrénybe drága ásványokat tettek ki. A szőnyeg különösen jó minőségű volt, mint ahogy a viktoriánus korabeli kinézetű bútorok is. A kanapén a párnák kétségkívül selyemből készültek. Natália nyakláncán aranyfoglalatban zöld kövek ültek. A fülbevalója is aranyból készült. Tele volt ékszerekkel, és a ruhája is az egyik legjobb márka. Vajon honnan lehet neki ennyi vagyona?
    -Indulhatunk ide? -Lengette meg a papírt Jack. A többiek összenéztek, ez Jacknek egyenlő volt az igennel és beugrott a kocsiba.
A többiek követték. Amikor meglátták az előzőnél sokkal kisebb, és szerényebb lakást, újra megnézték a címet, hogy jó helyre jöttek-e. Egyezett. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése