2014. október 26., vasárnap

22. rész

*Eközben* 
-Valamit akarok mondani, gyere! -mondta Jenny Miának.
-Mi az? -kérdezte Mia, amikor a hotel elé értek. 
-Mi ez a doboz? -hajolt le Jenny. -Spartacusnak Lucy-től? Hogy? 
-De mi az? Később megnézzük! -idegeskedett Mia. 
-Jó. Kicsit beleestem Vadócba! 
-jaj, istenem! 
-Tudom! -mondta szomorúan Jenny. Inkább nézzük meg a dobozt. Oda kell vinni Sparnak. -mondta Jenny. 
-Gyerünk. 
Bevitték Sparhoz a dobozt. 

-Spartacus! -szólt izgatottan Jenny. Van itt egy doboz, amit állítólag Lucy-től címeztek. 
-Lucy-től? -szólt gyanakvóan Leila. 
Mia csak bólogatott. Spar' kijött a vízből. Kinyitotta a dobozt. Egy levél, és egy kis szürkés-kékes cica volt benne. Ismerős volt számára ez az érzés. Olvasni kezdte a levelet. 


*Eközben Apollóéknál* 


Lina hallucinálni kezdett mindenféle dologról beszélt. Nemsokára el is ájult. Vadócot nem ütötte ki annyira a drog, bár ő is hallucinálni kezdett. 

*a levélolvasás* 
" Szia, Apa. Képzeld, született egy kölyköm Jeremy-től. Nagyon örülünk, a kis Tracy-nek, de úgy érzem, mintha figyelne valaki. Jeremy szerint csak a szülés miatt van ez, de én nem hiszem. Nálatok nagyobb biztonságban lenne, mint itt. Vigyázzatok rá, egyszer majd még érte jövünk. Remélem, még Baltimore-ban vagytok, és, hogy a futár hamar megtalál titeket. Vigyázzatok rá! 
Lucy & Jeremy" 


A kiscica már 2,5 hónapos volt, de még nem tudott beszélni. Amíg nem találta meg őket a futár, ő etette, itatta, gondozta. 
-Hát van egy kölyke... -szólt bűnbánóan Leila. 
-ha tudtuk volna ezt. -mondta rá nem jellemző szomorúsággal Dodó. 
-és, ha időben ideér a csomag... -folytatta Leila. 
-Akkor meg tudtuk volna menteni... -fejezte be Dodó. 
Melankolia már Tracy-vel játszott. Spar' rájuk nézett. 
-nem tartsuk meg. -mondta egyhangúan. 
-Mi, hogy? -kérdezte Mel'. 
-Nem tartsuk meg! -mondta dühösen. 
-De, hát, ő Lucy kölyke, egy kis darab, Lucy-ből. 
-Pont ezért nem tartsuk meg. -mondta Spartacus, majd leült egy székre, a medence mellé. 
A többiek is elmentek. 
-Gyere Mel'! -Mondta szomorúan Dodó. 
-Majd megyek. 
A többiek visszamentek. Melankolia még játszott Tracy-vel. Kiderült, hogy egy kicsit, érthetetlenül, kis szókinccsel, és hibásan, de mégis tud beszélni a kicsi. 
-Tracy-nek hívnak, ugye? -kérdezte Mel'. 
-Igen. -mondta a kicsi. 
-Szép neved van. Hol van az anyukád? 
-Aszjt mongyjta, hogyj máj ti vagyjtok az anyukám. -mondta selypítve Tracy. 
-igaza volt. -Mondta Mel'. 
-De a gonoszj bácsi nem akarj megtajtani. -szomorodott el. 
-De én megtartalak. A bácsi nem gonosz, csak szomorú. Fél, hogy téged is elveszíthet. 
-De én nyem fogok eltűnni. 
-akkor jó. -ölelte meg Melankolia. Én vigyázni fogok rád. 
Bevitte Tracy-t oda, ahol a többiek voltak. 
-Melankolia! Mondtam, hogy ne hozd ide a kicsit! -szólt mérgesen Spartacus. 
-A kicsi már az enyém. Ha nem tetszik, elmegyek. De nem fogom egyedül hagyni. -szólt vissza.


Eközben Lina magához tért.
-Te is látod a kapibarát? -kérdezte Vadóc. 
-Nem, én egy galambot!

-akkor csendesebben idd már az almalevet! Megsérti szemüvegem. 
-De neked nincs is filctollad! -válaszolta Lina. 
-A szemem előtt lebeg egy vérfolt. -riadozott Vadóc. 
-Mi csak hallucináljuk a krokodilcsicsergést. A cipősdobozt leöntöttem. 
-Mondtam, hogy halkabban edd az almaleved.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése