2014. október 26., vasárnap

33. rész - A végső küzdelem

Eljött a csütörtök.
Kivonultak a csatatérre és száznál is több vad tekintet kereszttüzébe kerültek.
Az italtól és drogtól kába macskák közül már most sok meghalt. Vad rohanásuk közben társaikat is eltaposták, és a sok csapda is számtalan áldozatot ejtett. Mire összeütközhettek, csak 50-70 ellenség maradt.
-Így egy kicsit könnyebb lesz!A taktikájuk nem a legjobb!-ordibált Vadóc.
Lina egy magasabb fáról dobálta az ellenséges macskákat eleinte tőrökkel, kábító lövedékkel, és egyéb éles dolgokkal, később kövekkel és ágakkal. 
Spartacus még hátrábbról lődözte a sereget egy puskával, majd Ő is, mint a többiek késekkel, tőrökkel támadtak. Dodó kegyetlenül szúrja hasba a közelébe kerülő macskákat. De az ellenség körbe keríti őt.
Mel ezt észrevette és odarontott egy késsel.
Mintha mindig is a gyilkolás lett volna a szakmája, úgy vagdosta őket. Azonban őrá is ráugrott egy vad, félszemű macska.
Dodó odarohant és beledöfött egyet a félszeműbe. 
Vadóc körülnézett ,tekintetével kereste Linát,de aztán emlékezett az egyességre és folytatta az öldöklést.
Melankolia és Dodó együtt indult támadásba. Spartacus, és végül Lina is előjött. Jenny kétségbeesetten próbált szabadulni egy cefreszagtól bűzlő macska szorításából. De Ő nem engedte. Csak csókolgatta.
-Na!Nee!Hagyjál békén!Áááá!Neee!-ordibálta és közben a közeljövő harcosokat figyelte:rettegett attól,hogy valaki ebben a pillanatban beleszúrja a kését.
Spartacusnak egy hosszú úton kell végigmennie, hogy leérjen a dombról a csatatérre. Közben egy kés repül Jenny felé, ami a mögötte álló, mocskos macskát találja el. Jenny menekülni próbál üldözőitől. 
Egy angóraszőrű igénytelen macska Vadócnak ront, és beleszúrja a kést a combjába. Vadóc ennek ellenére nem esik össze, megüti támadóját, és beleszúrja az Ő kését is. Tovább megy, mert látja, hogy a többiek sem bírnak a nagy haddal.
Spar és Jenny sehol, Lina néhány fegyverest tesz ártalmatlanná, Dodó egy izmos testű óriással birkózik, Melankolia pedig próbál közel jutni hozzá.
Spartacus-t hirtelen letámadja egy bokor mögül kiugró, barna foltos macska. Az egyik szeme vörös! Spartacust a földre teperi. 
-Hol van most a csapatod, akik megvédjenek? Csak nem cserben hagytak?! -szólt a macska. 
-Tudod, Ien... az én csapatom nem olyan, mint Ray volt. Nem hagy el engem. -mosolygott Spartacus kényszeredetten. 
-Ó, dehogynem! Aki túlélte a támadásunkat, elmenekült. A többiek pedig ott hevernek vérbe fagyva! 
-Nem haltak meg! -Győzködte Spar'. 
-De igen, a többi pedig elmenekült. Feladták. Nem vagy fontos számukra sem... Tudod, Leila igencsak élvezte, ahogy szexeltem vele. Nagyon jó nő az ágyban... -mosolygott perverzen Ien. Ennyit számítottál neki... 
-Ő sosem tenne ilyet! 
-Hiszed vagy sem, most meghalsz! -ordította, majd mellkason szúrta Spartacust.
-Ki fo- gn-ak vé-gezni a többiek! -nyögte Spar'. 
Ien mosolyogva megrázta a fejét, majd Spartacushoz hajolt. 
-Szép álmokat, 007-es ügynök. Spartacuss... -suttogta Spar' arcába szánakozva. 
Az utolsó amit Spartacus látott, az a gyilkosa boldog tekintete volt... 
Ien felállt, és elmenekült az erdőbe.
-"Miért van az, hogy azok, akik ennek a háborúnak a legádázabb szószólói, minden alkalommal másokat küldenek maguk helyett a halálba?" -Mia.
Jenny egy közeli dombra menekült,de útközben megállt és egy érzés a lefelé irányította.
Közben Vadóc Dodóhoz sietett, ahogy tudott, és leszúrkodott jó néhány gazfickót. Néhányan már menekülni kezdtek, néhányan pedig még harcoltak. 
https://www.youtube.com/watch?v=PZzeYb5XMDQ 
Jenny észrevett a lefelé úton egy fekete-fehér macskát. 
*Idáig jutott volna az egyik macska?* -gondolta magában Jenny. Közelebb érve látta, hogy a vezérük fekszik ott. Odarohant Spartacushoz.
-Ne!Ez hogy lehetett?-mondta halkan és odaült mellé. Összezavarodott. Sose gondolta volna,hogy ez bekövetkezhet.
-Spartacus hallasz? Spar?! -zokogott Jenny. De előtört belőle egy eddig rejtett énje, és elvette Spartól a puskáját, és visszament a csatatérre. Ott már lankadt a harc. Sok macska elmenekült. Néhányan még harcolnak. Jenny amint visszaért, célzott, és lelőtte az egyik támadót, megint célzott, és újabb macska hullott a földre. Lassan elfogyott Ien Carpenter száz fős, híres-neves csapata. Hirtelen csönd lett. Még egy macska nyögni kezdett, és fel akart állni, de Jenny egy újabb lövéssel megakadályozta azt.
Mindenki furán nézett a mérgesen zokogó lányra. 
-Hol van Spar?-nézett körbe Leila.

*A temetésen* 
- Nagyon jó vezér voltál... nagyon jó apuka voltál.. nagyon jó macska voltál... sosem hagytál minket cserben... mindig a legjobbra tanítottál minket... és szerettél minket... és mi is nagyon szeretünk téged Spartacus... Mindig összetartottad e csapatot, mely most felbomlani látszik... Külön költözünk, hogy új életet kezdjünk, de sosem fogunk téged elfelejteni... bár ne így lett volna... -Leila 
-Minden vég egy kezdet is egyben, csak azt akkor még nem ismerjük fel. -Mia. 

The End




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése