2014. október 26., vasárnap

14. rész

-Szerintem menjünk egy hotelbe. -javasolta Mia. 
-Oké. -mondta Lina, kissé csalódottan, hogy nem övé az ötlet.
-Nekem sétálnom kell egy kicsit. -szólt Spar' mintha semmi sem történt volna. 
-Ez biztos jó ötlet? -kérdezte Vadóc.
-Akkor mi visszamegyünk. -jelentette be Dodó. 
-Menj vele. -súgta Mel' Leilának.
-Induljunk. -kezdeményezte Lina.
-Spar? '-kérdezte halkan Leila. -veled mehetek? 
-Te vagy a mindenem Lucy mellett. -kezdte Spar' -Vagyis te vagy a mindenem...
-De kérlek ne. -fejezte be Spar' tömören. 
-Rendben, akkor békén hagylak. -egyezett bele Leila. -De siess haza, mert Lucy az én lányom is volt. 
-Sietek. -és Spar' eltűnt a sarkon

*Sok óra múlva*
-Mikor legyen a temetés? -kérdezte szomorúan Lina. 
-Te már itt tartasz? -kérdezte könnyes szemekkel Mia.
-Lucy elment, ezen már nem tudunk változtatni…
-De lehetett volna. Annyi lehetőség lett volna még. Ha nem lövöm le azt a gazembert, Lucy lehet, még mindig élne. -mondta a fotelből felállva Vadóc.
-Vadóc, nem a te hibád, hogy Lucy meghalt. Lehet, rosszul döntöttünk, de együtt döntöttünk. Mind úgy gondoltuk, Spartacus-t kell beküldeni, és hogy mind bemegyünk utána. -vigasztalta Lina. -ennyi erőből az én hibám is lehetne, mert én hergeltem Ray-t… hogy ölje meg Spart. 
-Még az esküvőnkre se volt pénz, nemhogy egy temetésre. -Sírta Mel'. 
-Minél hamarabb kéne. Jeremy-t is mi temessük? És hova? -Dodó volt az egyetlen, aki nem sírt. 
-Találtam egy szép parkot a neten, Magyarországon. Olvasgattam egy kicsit róla, azt írják, hogy amikor született a városban egy csecsemő, egy szál rózsát ültettek oda. -mondta szomorúan Melankolia. 
-Hol van már Spar'? -kérdezte kétségbeesetten Leila. -Már fél tíz van. 
-megkeressük? -vigasztalta Lina 
Leila csak bólintott. Elmentek keresni Spartacus-t. 
-Arra fordult be, -mutatott Leila egy utcára. 
Körbejárták a környéket, másokat is megkérdeztek, de nem találták. 
-Hol lehet? -sírt Leila. 
Eközben Spar elment a kölykeihez, stoppos autóval.  
Mia odament Vadóchoz. 
-Még semmit se tettél a lánykérésért Vadóc! Mikor kezded el? -szipogott. 
-Most nem ideillő egy lánykérés! -hajtotta le a fejét Vadóc. 
-De… de összetartoztok! Meg kell csinálnod!
-Majd ha egy kicsit nyugisabb idők lesznek. 
-Mi lesz akkor? -kérdezte Lina
-Ööö… Öö, elmegyünk egy kalandparkba! -mondta Mia. 
-Komolyan nem tudtál jobbat kitalálni!? -suttogott Vadóc Mia fülébe.
-Furák vagytok! -mondta Lina. 
-Biztos Lucy halála miatt! -szomorodott el Vadóc. 
-Lehet! -pillantotta végig mind a két macskát Lina.
-Szerintem menjünk vissza, senki se látta Spar't.
-Jó! -Fordultak vissza a többiek is. 
-Hol lehet? -gondolkozott Leila. 
-Spar kiszámíthatatlan! Ha bánatos bárhova elmehet! -mondta Lina.
*Eközben* 
-De aranyos vagy!-simította végig a kölyke szőrét Spar. 
A házigazdák egy kicsit furcsának találták a hirtelen megjelenő vendéget, de örültek is, hadd legyen az igazi szülő a gyerekekkel.
Jobban mondva a gyerekkel. Sajnos csak egy kölyköt talált ott. 
-Mi történt a többiekkel?-kérdezte Spar. 
-Kint játszottak...és..és eltűntek!!!-fakadt sírva a lány macska.
-Mi?Eltűntek?-zavarodott össze Spar. 
-Sajnos! Szóltunk a rendőrségnek de még nem találták meg őket!-mondta az előkelő macska.
-Az én hibám... -zokogott a fiatal macska. 
-Nem, te csak egy sebtapaszt tettél Liza lábra, akkor tűntek el. 

-Most el kell mennem. -mondta Sietve Spar, majd távozott. 
*
A többiek már lefeküdtek, de senki sem aludt. Spartacus másnap hajnali fél háromra ért haza. 
-Hol voltál? -sírt Leila. 
-A kölykeinknél. -Szólt kissé sírós hangon Spar. Őt nem sokszor látták sírni. 
-Tovább kell lépnünk. -győzködte magát, Spartacus-t is. 
-Eltűntek. csak egy maradt. 
-tessék? 
-Ellopták őket. a rendőrség sem találja. 
-Már nem a mi felelősségünk. -hajtotta le a fejét. -menjünk aludni. A temetésig itt leszünk. Diego szerencsére annyi pénzt adott, maradt még kajára meg szállásra addig. 
-Rendben.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése